SilverForest
Negyedik fejezet
Matias
Negyedik fejezet
Matias
MIKOR HAZAÉRTEM üres volt a ház.
- Mirenee! Mirenee! Hol vagy? - kiabáltam, de nem válaszolt senki.
Megtaláltam a ruháit és kimentem az erdőbe. Láttam egy farkas meg egy ember lábnyomát, amit követhettem. Elvezetett egy házhoz, ahol láttam két lányt, egy szőke és egy fekete hajút. Éppen ültek a hintába és beszélgettek.
- Szerinted az új lány jól van? - kérdezte a fekete hajú.
- Szerintem igen. Kicsit rosszul nézett ki, de... jössz megnézni? - válaszolt a szőke.
Bementek a házba. Mindenki csöndben volt, nem láttam senkit a környékben. Hallom, amit hallottam.
- De apa! Higgy nekünk! Egyik percben még farkas volt, a másikban már ember! - mondta az egyik.
- Ez lehetetlen! - tiltakozott egy mély hang. - Ilyen nem létezik! Most mit csináljak vele? Már nem adhatom el a bundáját!
- Jaj, apa! - kezdte el egy másik hang. - Nem kell eladnod semmit! Majd mi gondoskodunk róla, ne aggódj. Minden rendben lesz, nyugodj meg.
- Rendben, vigyétek! De óvatosan, ha ilyen átváltozós fajta!
Csak annyit láttam, hogy egy kocsihoz viszik a lehető leggyorsabban a lehető legmelegebb ruhában és berakják. Amíg visszamentek a sofőrt megkeresni, addig én is bemásztam a járműbe Mirenee mellé.
- Matias, te vagy? - kérdezte tőlem.
- Igen, ha nem baj - válaszoltam neki.
- Miért követsz állandóan? Miért nem hagysz magamra? - folytatta tovább.
- Nem hagyhatlak csak úgy el, hamár megmentettelek! Anyám úgyis elment, már csak te vagy nekem!
Hirtelen ajtó csapódás hallatszódott és két lányt pillantottam meg.
- Oh, te idegen! Hogy kerülsz ide? - kérdezte a szőke.
- Én csak a lányhoz jöttem. Egyedül botorkáltam az erdőben és eltévedtem, de találkoztam ezzel a lánnyal, így már nem vagyok egyedül - hazudtam nekik úgy, ahogy tudtam.
- Aha! Én Elisa vagyok, ő meg itt a testvérem, Sonja - mutatkozott be nekünk a két lány. - Titeket hogy hívnak?
- Az én nevem Mirenee - szólalt meg előttem. - Örülök, hogy nem öltetek meg.
- Nem is hagytuk volna! - felelte Elisa. - Apánk mindig megölte a farkasokat és a bundájukat eladta a vásárba jó pénzért. És ki vagy te, fiú?
- Oh, hehe, Matias vagyok - jelentettem ki. - Kicsit elkalandoztam.
Megdöbbentett Mirenee szépsége. Ez a ruha tökéletesen illett a szeméhez és a hajához.
- Jól van Matias - szólt Sonja. - Remélem van nálad pénz, mivel bevásárolni megyünk! Kell Mirenee-nek egy pár új ruha.
- Van egy kevés - mondtam.
- Jaj, nem kell nekem új ruha! Elvagyok én a régiekkel is! - válaszolta Mirenee.
Elindultunk be a városba, ahol nagy volt a tömeg. Sosem láttam ennyi embert! Nem voltam tanyasi fiú, de városba nem jártam soha. Anyám azt mondta, hogy minden nagyon drága.
- Oh, ha szabad megkérdeznem - kezdtem bele. - Ti mennyi idősek vagytok?
- Mi mind a ketten tizenhat évesek - válaszolta Elisa. - És ti?
- Matias meg én pedig tizenhetek - felelte a kérdésre gyorsan Mirenee.
A különbséget hamar fel lehetett fedezni bennük. Elisa volt az okosabb. Még külsőre sem lehetett összetéveszteni őket, mivel Sonjának hosszú fekete haja volt nagy barna szemekkel, míg Elisa-nak középhosszú szőke haja fekete melírokkal, a szemét pedig kéknek láttam. Gyönyörűek voltak, de mégis Mirenee ragadott meg a hosszú vörös hajával és az azúrkék szemeivel. Nem tudom, mikor kellene neki bevallanom az igazat. Attól félek, hogy ő nem szeret engem. Nem akarom magamra haragítani még most. Lesz rá példa úgyis. Mikor megérkeztünk az üzletbe, azonnal felmentünk melegítve Mirenee-t. A pláza legtetején volt egy üzlet meseszép ruhákkal. Oda vittek fel minket a lányok. Mikor felértünk, rögtön talált Elisa egy ruhát a lánynak.
- Próbáld fel nyugodtan! Nem lesz semmi baj!
A ruha gyönyörű, halványzöld színű volt, strasszokkal és kövekkel rajta ami még jobban kiemelte az egyéniséget. Mirenee kijött a fülkéből a ruhában.
- Wow, lányok! Ez csodálatos! - válaszolta Mirenee. - Sose volt még ennél szebb ruhám!
- Várj még! Ez csak az alap fokozat. Vannak még különlegesebbek is - reagált Sonja és egy farmert nyújtott az alany kezébe.
A nadrág koptatott, díszes volt. Igazán sexy látvány fogadott. Imádtam nézni, ahogy Mirenee ki-be mászkál a próbafülkébe szebbnél szebb ruhákkal a kezében. A következő egy pulóver lett. Nem is vörös, nem is rózsaszín, hanem valami a kettő között. Az anyaga pamut, selymes tapintású. Nagynehezen elolvastam a feliratot is: I'm sexy and I know it! Teljesen illett a lányra a megfogalmazás. Felvette a pulóvert az előbbi nadrággal. Haját felkötötte copfba, de egy két kósza tincs még így is kilógott. Sok ruhát megnéztem, de ez volt a kedvencem. Imádnivalóan, eszméletlen gyönyörű volt.
- Mirenee! Mirenee! Hol vagy? - kiabáltam, de nem válaszolt senki.
Megtaláltam a ruháit és kimentem az erdőbe. Láttam egy farkas meg egy ember lábnyomát, amit követhettem. Elvezetett egy házhoz, ahol láttam két lányt, egy szőke és egy fekete hajút. Éppen ültek a hintába és beszélgettek.
- Szerinted az új lány jól van? - kérdezte a fekete hajú.
- Szerintem igen. Kicsit rosszul nézett ki, de... jössz megnézni? - válaszolt a szőke.
Bementek a házba. Mindenki csöndben volt, nem láttam senkit a környékben. Hallom, amit hallottam.
- De apa! Higgy nekünk! Egyik percben még farkas volt, a másikban már ember! - mondta az egyik.
- Ez lehetetlen! - tiltakozott egy mély hang. - Ilyen nem létezik! Most mit csináljak vele? Már nem adhatom el a bundáját!
- Jaj, apa! - kezdte el egy másik hang. - Nem kell eladnod semmit! Majd mi gondoskodunk róla, ne aggódj. Minden rendben lesz, nyugodj meg.
- Rendben, vigyétek! De óvatosan, ha ilyen átváltozós fajta!
Csak annyit láttam, hogy egy kocsihoz viszik a lehető leggyorsabban a lehető legmelegebb ruhában és berakják. Amíg visszamentek a sofőrt megkeresni, addig én is bemásztam a járműbe Mirenee mellé.
- Matias, te vagy? - kérdezte tőlem.
- Igen, ha nem baj - válaszoltam neki.
- Miért követsz állandóan? Miért nem hagysz magamra? - folytatta tovább.
- Nem hagyhatlak csak úgy el, hamár megmentettelek! Anyám úgyis elment, már csak te vagy nekem!
Hirtelen ajtó csapódás hallatszódott és két lányt pillantottam meg.
- Oh, te idegen! Hogy kerülsz ide? - kérdezte a szőke.
- Én csak a lányhoz jöttem. Egyedül botorkáltam az erdőben és eltévedtem, de találkoztam ezzel a lánnyal, így már nem vagyok egyedül - hazudtam nekik úgy, ahogy tudtam.
- Aha! Én Elisa vagyok, ő meg itt a testvérem, Sonja - mutatkozott be nekünk a két lány. - Titeket hogy hívnak?
- Az én nevem Mirenee - szólalt meg előttem. - Örülök, hogy nem öltetek meg.
- Nem is hagytuk volna! - felelte Elisa. - Apánk mindig megölte a farkasokat és a bundájukat eladta a vásárba jó pénzért. És ki vagy te, fiú?
- Oh, hehe, Matias vagyok - jelentettem ki. - Kicsit elkalandoztam.
Megdöbbentett Mirenee szépsége. Ez a ruha tökéletesen illett a szeméhez és a hajához.
- Jól van Matias - szólt Sonja. - Remélem van nálad pénz, mivel bevásárolni megyünk! Kell Mirenee-nek egy pár új ruha.
- Van egy kevés - mondtam.
- Jaj, nem kell nekem új ruha! Elvagyok én a régiekkel is! - válaszolta Mirenee.
Elindultunk be a városba, ahol nagy volt a tömeg. Sosem láttam ennyi embert! Nem voltam tanyasi fiú, de városba nem jártam soha. Anyám azt mondta, hogy minden nagyon drága.
- Oh, ha szabad megkérdeznem - kezdtem bele. - Ti mennyi idősek vagytok?
- Mi mind a ketten tizenhat évesek - válaszolta Elisa. - És ti?
- Matias meg én pedig tizenhetek - felelte a kérdésre gyorsan Mirenee.
A különbséget hamar fel lehetett fedezni bennük. Elisa volt az okosabb. Még külsőre sem lehetett összetéveszteni őket, mivel Sonjának hosszú fekete haja volt nagy barna szemekkel, míg Elisa-nak középhosszú szőke haja fekete melírokkal, a szemét pedig kéknek láttam. Gyönyörűek voltak, de mégis Mirenee ragadott meg a hosszú vörös hajával és az azúrkék szemeivel. Nem tudom, mikor kellene neki bevallanom az igazat. Attól félek, hogy ő nem szeret engem. Nem akarom magamra haragítani még most. Lesz rá példa úgyis. Mikor megérkeztünk az üzletbe, azonnal felmentünk melegítve Mirenee-t. A pláza legtetején volt egy üzlet meseszép ruhákkal. Oda vittek fel minket a lányok. Mikor felértünk, rögtön talált Elisa egy ruhát a lánynak.
- Próbáld fel nyugodtan! Nem lesz semmi baj!
A ruha gyönyörű, halványzöld színű volt, strasszokkal és kövekkel rajta ami még jobban kiemelte az egyéniséget. Mirenee kijött a fülkéből a ruhában.
- Wow, lányok! Ez csodálatos! - válaszolta Mirenee. - Sose volt még ennél szebb ruhám!
- Várj még! Ez csak az alap fokozat. Vannak még különlegesebbek is - reagált Sonja és egy farmert nyújtott az alany kezébe.
A nadrág koptatott, díszes volt. Igazán sexy látvány fogadott. Imádtam nézni, ahogy Mirenee ki-be mászkál a próbafülkébe szebbnél szebb ruhákkal a kezében. A következő egy pulóver lett. Nem is vörös, nem is rózsaszín, hanem valami a kettő között. Az anyaga pamut, selymes tapintású. Nagynehezen elolvastam a feliratot is: I'm sexy and I know it! Teljesen illett a lányra a megfogalmazás. Felvette a pulóvert az előbbi nadrággal. Haját felkötötte copfba, de egy két kósza tincs még így is kilógott. Sok ruhát megnéztem, de ez volt a kedvencem. Imádnivalóan, eszméletlen gyönyörű volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése